MÖÖÉÉF Mozgássérültek Öntevékeny Önszerveződő Érdekvédelmi, és Érdekérvényesítő Fóruma
Közhasznú egyesület
ALAPSZABÁLYA
Az alapító tagok a magyarországi esélyegyenlőség előmozdítása érdekében egyesület alapítását határozták el és az egyesület alapszabályát az alábbiak szerint állapították meg.
Általános rendelkezések
1. § (1) Az egyesület neve: Mozgássérültek Öntevékeny Önszerveződő Érdekvédelmi, és Érdekérvényesítő Fóruma
Rövid név: MÖÖÉÉF Egyesület
(2) Az egyesület székhelye: 1201 Budapest (XX. kerület) Katona József utca 14.
(3) Az egyesület működési területe: korlátozás nélkül, elsődlegesen a Magyar Köztársaság területe
(4) Az egyesület jogi személy.
(5) Az egyesület alapítási éve: 2010.
2. § (1) Az egyesület célja az esélyegyenlőség fogalmának meghatározása és elfogadtatása, kötelező normává tétele társadalmi és törvénykezési szinten egyaránt. További célja valamennyi emberi, és alapvető szabadságjog teljes és egyenlő gyakorlásának előmozdítása, védelme és biztosítása valamennyi fogyatékossággal élő személy számára, és a velük született méltóság tiszteletben tartásának előmozdítása az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata szellemében .
Az egyesület – céljai elérése érdekében – erőfeszítéseket tesz az országgyűlés által elfogadott, ratifikált 2007. évi XCII. törvényben vállalt kötelezettségek mielőbbi teljesítésére az esélyegyenlőség monitorozási, ellenőrzési mechanizmusának létrehozásával, valamint a következő esélyegyenlőségi irányelvek elfogadtatása a többségi társadalommal:
- a veleszületett méltóság tisztelete;
- az egyéni autonómia tisztelete, beleértve a saját döntés meghozatalának szabadságát és a személyek függetlenségét;
- a hátrányos megkülönböztetéstől való mentesség; teljes és hatékony társadalmi részvétel és befogadás;
- a fogyatékossággal élő személyek különbözőségének tisztelete és elfogadásuk;
- az emberi sokszínűség;
- az emberiség részeként; esélyegyenlőség;
- hozzáférhetőség;
- a fogyatékossággal élő gyermekek formálódó képességeinek tisztelete;
- a fogyatékossággal élő gyermekek identitásuk megőrzéséhez fűződő jogának tiszteletben tartása.
(2) A céljai elérése érdekében következő közhasznú tevékenységeket végzi:
a) euroatlanti integráció elősegítése, mint átfogó közhasznú tevékenységi terület;
b) céljaival összhangban elősegíti a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének javulását;
továbbá:
c) a társadalmi esélyegyenlőségi tudatosság növelése;
d) az egyenlő hozzáférhetőség korlátlan kiterjesztése, és biztosításának törvényi számon-kérhetőségének kidolgozása;
e) az egyesület folyamatos tevékenységeként kidolgozza az esélyegyenlőség új európai minőségét, javaslatot tesz az Esélyegyenlőségi Normakontroll magyarországi bevezetésére, mellyel az országgyűlés által vállalt törvényi kötelezettséget (az esélyegyenlőségi ellenörzési, monitorozási rendszer megvalósitása) kívánja megvalósítani a szubszidiaritás elvét szem előtt tartva;
f) a megvalósítás folyamatáról a társadalom fogyatékkal élő tagjai számára információkat szolgáltat, véleményt kér és nyilvánít ki, alakít és formál;
g) az egyesület céljával összefüggő szakmai anyagokat készít és publikál, ehhez médiatámogatást és támogatókat szerez;
h) az elért eredményekről, az Esélyegyenlőségi Normakontroll helyzetéről időszaki tájékoztatást ad pl. elektronikus kiadványt ad ki;
i) esetenként szakmai konferenciákat, képzéseket, tanfolyamokat szervez;
j) tagjai és kívülállók részére szakmai műhelyt biztosít;
k) hazai és nemzetközi kapcsolatokat épít ki az Esélyegyenlőségi Normakontroll sokirányú támogatottságának elérése céljábol;
l) kapcsolatot épít és tart fenn a témában érdekelt szervezetekkel és személyekkel;
m) elősegíti a fogyatékos szervezetek hazai fejlődését, részt vállal e tevékenységi kör minden ágában;
n) együttműködik a belföldi, külföldi és nemzetközi társszervezetekkel;
o) képviseli az egyesület céljait országgyűlési, kormányzati, önkormányzati és társadalmi szervezetekkel való kapcsolata során;
p) véleményt nyilvánít és javaslatokat tesz a fogyatékosokat érintő pályázatokat kiíró szervezetek felé, a felmerült nehézségek, problémák megoldási lehetőségeire;
q) ellátja mindazon feladatokat, amelyek céljaiból következnek;
q ) az érintettek teljes köre számára elérhetővé teszi információit, ennek érdekében a szokásos tájékoztatási eszközöket alkalmazza, így elsősorban az egyesületi honlapon való tájékoztatást.
Az egyesület tagsága
3. § (1) Az egyesület tagja lehet bármely természetes személy vagy szervezet, aki az egyesület alapszabályát magára nézve kötelezőnek ismeri el, és akit az egyesület felvesz tagjai közé. Az egyesületbe való jelentkezéskor nyilatkozni kell az egyesület céljának elfogadásáról és az alapszabályban meghatározott kötelességek vállalásáról.
(2) Az egyesületnek tagjai rendes tagok (röviden tagok), vagy kültagok lehetnek. A kültagok pártoló tagok és a. tiszteletbeli tagok lehetnek. Az egyesület kültagjaként ismeri el a MÖÖÉÉF internetes fórum minden tagját, és esélyegyenlőségi, fogyatékosügyi munkáját e fórum tagjaként végezi.
Az egyesület alapvetően a fórum legitimációját hivatott szolgálni, így az egyesület és a fórum céljai, érdekei mindenkor azonosak.
(3)Az egyesület rendes tagjai közül alapító tag az, aki az alakuló közgyűlésen részt vett.
(4)Az alapító tagokon kívül az egyesületbe tagnak jelentkező személynek ill. szervezetnek rendelkeznie kell legalább egy rendes tag írásos ajánlásával. Új tagok felvételéről az egyesület elnöksége meghallgatás után dönt a jelentkezést követő 15. nap után; a döntésig a jelentkező pártoló tag státuszban van.
(5) Pártoló tag lehet olyan természetes személy vagy szervezet, aki egyetért az egyesület alapító okiratában foglalt célokkal és az egyesület munkáját anyagilag vagy más módon érdemben elősegíti. A pártoló tag elfogadásáról az elnökség dönt.
(6) A pártoló tag jogosult az egyesület tevékenységében és rendezvényein való részvételre, a közgyűlésen tanácskozási és javaslattételi jog illeti meg.
(7) Az egyesületnek tiszteletbeli tagja olyan természetes személy lehet, aki szakmai és emberi kvalitásaival érdemben elő tudja segíteni az egyesület cél szerinti munkáját. Tiszteletbeli tagságra az egyesület tagjai és kültagjai tehetnek javaslatot, s ezt követően a közgyűlés dönt nyílt szavazással, minősített többséggel. A tiszteletbeli tag tanácskozási joggal vehet részt az egyesület tevékenységében és a közgyűlés munkájában.
A tagok jogai
4. § Az egyesület tagjai
a) jogosultak az egyesület tevékenységében és rendezvényein való részvételre,
b) részt vehetnek a közgyűlésen,
c) a közgyűlésen egy szavazati joggal rendelkeznek, melyet személyesen kell gyakorolni.
Korlátainkatl és hátrányainkat az esélyegyenlőség szellémeben figyelembe véve,
a szavazati jog személyes gyakorlásának tekintjük ha online internetes kapcsolat felhasználásával kiván élni szavazati jogával a szavazati joggal rendelkező tag.
d) az egyesület szerveibe választhatnak és választhatók,
e) jogosultak javaslatot, ajánlást tenni az egyesület testületeinek, tisztségviselőinek,
f) jogosultak a közösen vállalt feladatok teljesülését számon kérni, és ebben bírálatot gyakorolni,
g) joguk van az egyesület törvényes működését figyelemmel kísérni, szervezeten belül vagy törvényes keretek között jogorvoslatot kérni.
A tagok kötelezettségei
5. § (1) A rendes tagok kötelesek az egyesület alapszabályában foglaltak megtartására és kötelesek az egyesület munkájában tevékenyen közreműködni.
(2) Az egyesület minden rendes tagja köteles a közgyűlés által meghatározott tagdíj megfizetésére.
(3) Az adott évre meghatározott tagdíjat a tárgyév március 31-éig kell megfizetni.
(4) A pártoló és tiszteletbeli tagok az alapszabály rendelkezéseit kötelesek megtartani, illetve a vállalt kötelezettségeiknek kötelesek eleget tenni.
(5) A pártoló és tiszteletbeli tagok tagdíj fizetésére nem kötelezettek.
(6) A fórum kültagjai tagdíj fizetésére nem kötelezettek.
A tagság megszűnése
6. § (1) A tagsági viszony az alábbi módokon szűnhet meg:
a) a tag halálával,
b) kilépéssel,
c) kizárással,
d) szervezet esetén annak megszűnésével,
e) az egyesület megszűnésével.
(2) A tag az egyesületből való kilépését köteles az elnökségnek írásban bejelenteni, a tagsági jogviszony a bejelentés napján szűnik meg.
(3) Az egyesület elnöksége azt a tagot, akinek a tevékenysége az alapszabállyal, illetve az egyesület céljával ellentétes, illetve a tagdíjat felszólítás ellenére sem fizeti meg, határozatával kizárhatja. A kizárást előkészítő elnökségi ülésre az érintett tag legalább nyolc nappal megelőzően kézbesített írásbeli meghívást kap, amely tartalmazza a kizárást megalapozó indokokat; az ülésen a tag védekezését előadhatja. Az elnökség döntése által kizárt tag a kizárást kimondó írásbeli határozat ellen, a határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül a közgyűlésnél fellebbezéssel élhet. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A tagsági jogviszony megszűnésének napja fellebbezés hiányában az elnökség döntésének napja, fellebbezés esetén a közgyűlési döntés napja.
Az egyesület szervezete
A közgyűlés
7. § (1) Az egyesület legfőbb döntéshozó szerve a tagok összességéből álló közgyűlés, amely bármely, az egyesületet érintő kérdésben dönthet.
(2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály, a szervezeti és működési szabályzat, továbbá egyéb szabályzat megállapítása és módosítása;
b) az éves költségvetés meghatározása;
c) az elnökség éves beszámolójának elfogadása, továbbá egyidejűleg a közhasznúsági jelentés elfogadása, amely tartalmazza:
- a számviteli beszámolót,
- az esetleges költségvetési támogatás felhasználását,
- a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,
- a cél szerinti juttatások kimutatását,
- a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,
- a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,
- a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
d) az elnökség tagjainak megválasztása, visszahívása. Az elnökség valamely tagjának visszahívását az egyesület bármely tagja kezdeményezheti a közgyűléshez előzetesen vagy helyben írásban beterjesztett és indoklással ellátott javaslatával, mely javaslatot a közgyűlés zárt ülés keretében minősített többséggel vesz fel napirendjére és vita után minősítet többséggel hozza meg határozatát.
e) az egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, illetve feloszlatásának kimondása;
f) az egyesület más szervezetben való taggá válása;
g) a tag kizárását kimondó határozat ellen benyújtott fellebbezés elbírálása;
h) döntéshozatal mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
(3) A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni (rendes közgyűlés). Rendkívüli közgyűlést kell összehívni 30 napon belül:
a) az elnökség javaslata alapján;
b) ha azt az egyesület tagjainak legalább egyharmada írásban kéri az ok és cél megjelölésével;
c) ha azt a bíróság elrendeli.
(4) A közgyűlésre a tagokat a helyszín, időpont és napirend megjelölésével írásban (beleértve a 11. § szerinti kézbesítési módot), legalább 10 nappal a közgyűlés napját megelőzően kell meghívni. A közgyűlést az elnök hívja össze.
(5) A közgyűlés határozatképességéhez a szavazati joggal rendelkező tagok legalább 50%-a plusz 1 fő jelenléte szükséges. A jelenlét online internetes jelenlét is lehet. A határozatképtelenség miatt érvénytelen közgyűlést nyolc napon belüli új időpontra kell összehívni, és ekkor már a jelenlévők létszámától függetlenül határozatképes az eredeti napirendek vonatkozásában, azzal a kikötéssel, hogy a határozatképessé válás feltétele az eredeti meghívóban a távolmaradás következményeire történő figyelmeztetés feltüntetése.
(6) A közgyűlés levezető elnöke az egyesület elnöke.
(7) A közgyűlésen a tagok a határozatokat – eltérő rendelkezés hiányában – nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozzák.
(8) Az éves beszámoló jóváhagyása és a közhasznúsági jelentés elfogadása nyílt szavazással, egyszerű többséggel történik.
(9) Minősített szavazatszám (azaz az egyesület összes tagjainak 50 %-a plusz egy fő) szükséges az alábbi kérdésekben való döntéshez:
a) az alapszabály megállapítása és módosítása;
b) az egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, illetve feloszlatásának kimondása;
c) az egyesület vezető szervei tagjainak megválasztása.
Az elnök, az elnökhelyettes és az elnökség
(3) Az egyesület elnökét, elnökhelyettesét és az elnökségnek az elnökön és elnökhelyettesen kívüli tagjait 2 éves időtartamra a közgyűlés választja az egyesület tagjai közül. Nem jogosult részt venni a személyére vonatkozó szavazásban, akit elnöknek, elnökhelyettesnek vagy elnökségi tagnak jelöltek.
(5) Az elnökség tevékenységéről a közgyűlésnek évente köteles beszámolni.
Az egyesület gazdálkodása
9. § (1) Az egyesület vagyona elsősorban a tagok által befizetett tagdíjakból, személyek (szervezetek) felajánlásaiból, valamint esetleges támogatásokból áll. A vagyonnal az egyesület gazdálkodik. Az egyesület, gazdálkodása során nyereségre nem törekszik.
(2) Az egyesület kiadásait elsősorban az egyesület céljai megvalósításához szükséges kiadások, valamint a működési költségek képezik.
(3) Az egyesület gazdálkodását a rá irányadó jogszabályi előírásoknak, valamint az alapszabálynak megfelelően, az elnökség által kidolgozott éves költségvetés alapján végzi.
(4) Az elnökség tagjai rendszeres díjazásban nem részesülnek, közvetlen költségeiket indokolt esetekben elszámolhatják, efelől az elnökség dönt.
(5) A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az egyesület vagyonát képezi. Az egyesület vagyona oszthatatlan. Az egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.
(6) A tagsági díjakat az egyesület elsősorban fenntartási, ügyviteli költségek, valamint az egyesületet terhelő járadékok és adók, egyéb kötelezettségek megfizetésére használja fel.
(7) Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
(8) Az egyesület megszűnése esetén vagyonáról az alapszabály vagy a közgyűlés rendelkezik. Ha a vagyon hovafordításáról ezek nem rendelkeznek, továbbá ha az egyesület feloszlatással szűnik meg vagy a felügyelő szerv ennek megszűnését állapítja meg, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani.
(9) Az egyesület vagyonával való gazdálkodásról a külön jogszabályok előírásai szerinti kimutatást kell vezetni.
(10) Az egyesület céljainak megvalósítása érdekében vállalkozási tevékenységet végezhet, pályázatokon vehet részt.
(11) A közgyűlés és az elnökség határozatairól olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a döntések tartalma, ideje, hatálya, a mellette és ellene szavazók számaránya, illetve – nyílt szavazás esetén – a személye megállapítható.
Az egyesület megszűnése
10. § Az egyesület megszűnik, ha
a) a közgyűlés kimondja a feloszlást, vagy más társadalmi szervezettel történő egyesülést, illetve
b) a bíróság feloszlatja, vagy megszűnését megállapítja.
Egyéb rendelkezések
11. § Az egyesület működésével kapcsolatos iratokat, meghívókat elektronikusan is lehet kézbesíteni a tagoknak. Ennek érdekében a tagok közlik elektronikus postacímüket, illetve annak változását a változást követően azonnal.
12. § A tagként nyilvántartott szervezetek kötelesek képviselőként természetes személyt megjelölni.
Záró rendelkezések
13. § (1) Az egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.
(2) Az egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, politikai pártok számára semmiféle támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem fogad el, választáson országgyűlési, illetve önkormányzati képviselőt nem jelöl.
(3) A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezései megfelelően irányadóak.
Budapest, 2010.
Képviselő, elnök
Bejegyzések
