II. Házunk-Hazánk 2010 Fotópályázat

II. Házunk-Hazánk 2010

A feladási határidő 2010. július 15.

Dabas Város Önkormányzata, a Kossuth Művelődési Központ, a Galéria Alapítvány és a Dabasi Fotó Klub Egyesület fotópályázatot meghirdeti a „II. Házunk-Hazánk 2010” Című fotópályázatát.

1.A pályázaton részt vehet minden magyar fotós, beleértve a határon túli fotósokat is.

2.A pályázat témája kötetlen; szívesen fogadjuk Magyarország és a Kárpát-medence természeti és épített értékeinek, lakóinak, hagyományainak és a hagyományok őrzésének művészi módon való bemutatását.

3.Egy szerzőtől maximum 4db (színes és/vagy fekete-fehér) papír kép küldhető be. Sorozatot nem fogadunk el. A képek mérete lehetőleg 30x40 cm-es legyen, az ettől való eltérés lehetséges, de csak a rövidebb oldal esetében. A megadott méretektől eltérő, illetve felragasztott paszpartuzott vagy kasírozott, keretezett képet nem fogadunk el. A képek szállítás közbeni sérüléseiért felelősséget nem vállalunk.

A kiállításra elfogadott képeket a rendezők a pályázat propagandájában, katalógusában, a kapcsolódó egyéb tájékoztatókban díjmentesen felhasználhatják.

4.Minden elfogadott kép kiállításra kerül és bekerül a kiállítás katalógusába.
A zsűrizés után a pályázókat értesítjük. Kérünk minden pályázót, hogy az e-mail címűket írják fel a nevezési lapra, mert a kiállításon elfogadott képeket 13x18 cm-es méretben, és 300 dpi felbontásban digitális formában elkérjük a jó minőségű katalógus elkészítéséhez.

5.Nevezési díj 1000 Ft, melyet rózsaszín postai utalványon (Kossuth Művelődési Központ 2370 Dabas, Szt. István u. 58.) vagy átutalással (Alsónémedi és Vidéke Takarékszövetkezet Dabas, 64400099-109180170) vagy helyszíni nevezés esetén a díjat a képek leadásakor is befizethető.

6.Pályázati naptár:

- Postai feladás esetén a feladási határidő 2010. július 15.
Postacím: Kossuth Ház Galéria 2370 Dabas, Kossuth László u. 19.
- Személyes leadás esetén július 8-15 közötti munkanapokon 9-17 óra között a Kossuth Ház Galéria munkatársai veszik át a képeket.
- A képek zsűrizése 2010 július 22-én történik.

A zsűri tagjai: Dolezsán Ágnes, Kührner László, Lőkös Zoltán, fotóművészek.

A zsűrizés jegyzőkönyvét a MAFOSZ soros körlevelében és a www.dabas.hu-n tesszük közzé.

- A kiállítás megnyitása 2010. szeptember 17-én 18 órakor a Kossuth Ház Galériában lesz. A kiállítás megtekinthető szeptember 17 – október 9. közötti időkben hétköznap 9-17 óra között, hétvégén előre egyeztetett időpontban (tel.:06-29/362-545).
- A képek a kiállítás befejeztével október végéig juttatjuk vissza.

7.A pályázathoz kapcsolódó címek és telefonszámok:

- Kossuth Ház Galéria
2370 Dabas, Kossuth László u. 19. tel.: 29/362-545
- Kossuth Művelődési Központ
2370 Dabas, Szt. István u. 58. tel.:29/360-237

8.Díjazás:
I. díj + oklevél
II. díj + oklevél
III. díj + oklevél

Különdíjak: MAFOSZ plakett + oklevél
Dabas Város Különdíja + oklevél
Dabasi Fotó Klub Egyesület Különdíja + oklevél

Eredményes fotózást sikeres pályázatot kívánnak a „II. Házunk-Hazánk 2010” fotópályázat kiírói!

(forrás: tender.sff.hu)

Akadálymentesítés - reális határidőket!

Akadálymentesítés - reális határidőket!

2007. február 27., 11:26

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. számú törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában február 19-én szólalt fel Juhászné Lévai Katalin. Az MSZP hajdú-bihari listáján Országgyűlésbe került képviselője kifejtette, hogy egyetért „a köztársasági elnök úrnak azzal a kezdeményezésével, hogy átgondolásra visszaadta a törvényhozásnak e törvényjavaslatot, hogy egy picit átgondoltabb, szorosabb határidővel azt a feladatsort, amit az előttünk fekvő törvényjavaslat és melléklete, a táblázat tartalmaz, haladéktalanul végre tudjuk hajtani”.

DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény módosítása már másodízben kerül a parlament elé. A legfajsúlyosabb és hangsúlyosabb része az, hogy megcélozza a 2005 végén lejárt akadálymentesítési határidő újrarendezését. Azt gondolom, ezt valamennyien, akik érzékenyen figyeljük környezetünkben a fogyatékkal élő embertársainkat, fontosnak tartjuk, hisz sok minden történt ugyan az 1998 óta elfogadott törvény kapcsán, ugyanakkor a valamilyen fogyatékkal élő embertársaink még nem rendelkeznek egyenlő esélyekkel az élet minden területén, mert ennek még nagyon sok feltétele hiányzik.

Mégis előrelépésnek tartom azt, hogy az 1998-ban elfogadott törvény kapcsán mind a kormányzat, mind az önkormányzatok, a hivatalok, de talán fontosabb az, hogy az egész társadalom felelősségérzete, gondolkodásmódja megváltozott. A társadalom szemléletváltását segítette az, hogy az érintettek, a hozzájuk kapcsolódó civil és érdekvédelmi szervezetek folyamatosan konzultálva a kormányzattal, szakmai véleményükkel jelen vannak a döntések előkészítésében, a törvényalkotás folyamatában, valamint annak ellenőrzésében és végrehajtásában is, és egyre több szakmailag megalapozott, alátámasztott, az érdekeltek részéről megfogalmazott véleménnyel segítik a törvényhozás, a kormányzat munkáját.

Egyetértek a köztársasági elnök úrnak azzal a kezdeményezésével, hogy átgondolásra visszaadta a törvényhozásnak az említett és előttünk lévő törvényjavaslatot, hogy egy picit átgondoltabb, szorosabb határidővel rávegyen bennünket - minket, törvényhozókat, a kormányzatot és az önkormányzatokat - arra, hogy a valós, reális helyzetnek megfelelően gondoljuk át, hogyan lehet a feladatokat és a meglévő - s közben európai uniós pénzekkel kibővülő – forrásokat úgy összehangolni, hogy azt a feladatsort, amit az előttünk fekvő törvényjavaslat és melléklete, a táblázat tartalmaz, haladéktalanul végre tudjuk hajtani, illetve, hogy a meglévő határidőket ne kelljen újra módosítani.

Több képviselőtársammal ellentétben én pozitívnak tartom azt, hogy a törvény csak annyit vállal fel, és csak annyi feladat előírását vállalja, amennyinek a teljesítéséhez a források rendelkezésre állnak. A kormányzati felelősség hatáskörébe tartozó épületek, szolgáltatások esetében ez a határidő 2010, ugyanakkor azt gondolom, hogy ha ekkorra valóban hozzáférhetővé válnak azok a közszolgáltatások, amelyeket a kormányzatnak, illetve a most átalakulóban lévő kormányzati intézményrendszernek teljesíteni kell, akkor megnyugtató lesz ez a közel négyéves lehetőség. Körülbelül 4000-4500 intézmény esetében erre a forrást a társadalmi infrastruktúra operatív program és a közép-magyarországi operatív program tartalmazza. Az önkormányzati intézmények esetében körülbelül 28 ezer épületet tartunk nyilván. Ebből 2005 végéig csupán 5 ezer épületet mondhatunk akadálymentesítettnek. Ez az előterjesztés most megteremti annak a feltételét, hogy a hét regionális operatív programból 35 milliárd forint forrás biztosításával további 9 ezer épületet akadálymentesíthessünk.

Tovább javíthatja a helyzetet, hogy valamennyi épület esetében, amelyik építési engedéllyel rendelkezik, követelmény az akadálymentesítés. Ezzel jelentősen bővülhet az akadálymentesített épületek száma, annál is inkább, hiszen a regionális operatív programokban a humán infrastruktúrát szolgáló beruházásoknál is csak az építési törvény betartásával épülhetnek új épületek, illetve hajthatnak végre rekonstrukciót. Ez a horizontális megközelítés az operatív programok többségét és a szakmai programok többségét is áthatja.

Kritika érte a törvénynek azon részét, amely mellékletben, táblázatban tartalmazza azt, hogy mely épületeket és milyen időütemezésben kell az önkormányzatoknak akadálymentessé tenni, illetve kritika érte azt a részét is a törvénynek, amelyben az önkormányzatok önrészének nagyságát taglalja. Ezzel szemben én úgy vélem, felelős gondolkodásmód jelenik meg abban, hogy egységes és egészséges arányt kíván kialakítani a rendelkezésre álló források, az önkormányzatoktól megkövetelhető önrész és az épületek száma között. Felelősen gondolkodó törvényhozó tanul a korábbi gondokból, és úgy tervez, hogy azt teljesíteni is tudja a megadott határidőre.

Az önkormányzatok önrészének meghatározásánál, úgy gondolom, majd a pályázatok kiírásánál, ahogy említettem, az operatív programok keretében történik ez, ott lehet mérlegelni és differenciálni az önrész tényleges mértékének a meghatározásánál, például a települések nagysága szerint vagy aszerint, hogy hátrányos helyzetű térségben helyezkedik-e el vagy nem az adott település.

Itt jegyezném meg, hogy amint már említettem a hozzászólásom elején, az a felelős gondolkodásmód, ami a '98-as törvény elfogadása óta azért az önkormányzatokat jellemzi és a társadalmat, az önkormányzatok saját maguk is az ügy fontosságát felismerve önerőből is, százszázalékos önkormányzati beruházásként közel 1500 épületet akadálymentesítettek.

Fontosnak tartom azt, hogy a rendelkezésre álló majdani források szakszerű felhasználásához szakembereket vonjunk be, illetve megfelelő felkészítéssel a társadalmi operatív programban 5 milliárd forintot különítettünk el arra, hogy eredményes pályázatok születhessenek, és a szakmaiságot teljes mértékben tükrözzék a kiírások, illetve maguk a pályázatok.

A vitában jogos aggodalom fogalmazódott meg arról, hogy a jelenleg is hatályos törvények megvalósulása kapcsán számtalan probléma jelentkezik. Úgy vélem, nem lehet ennek a törvénymódosításnak a feladata, hogy ezeket szankcionálja. Az állampolgári fegyelem erősítésével, a jogalkalmazás szakszerűségével, a hivatalok következetes magatartásával, a társadalmi ellenőrzés erősítésével kell ezt javítani. Monitorozásban, értékelő bizottságban, az új pályázatoknál pedig rehabilitációs szakemberek jelenlétével kell biztosítani azt, hogy ne szenvedjenek csorbát a törvényben foglaltak.

Az időbeni ütemezésnél is kialakult a vita. A törvény nem tartalmazhatja azokat a végső javaslatokat és határidőket, amelyek még majd az operatív programok kialakításánál évről évre kerülnek meghatározásra, mondjuk, az akciótervekben. Miután látjuk azt, hogy 2010-ig, illetve 2013-ig minden elvárásnak, ami jogos lenne, a források egy adott keretet szabnak, ezért helyesnek tartom azt, hogy prioritásokat állított fel mind a kormányzati, mind pedig az önkormányzati feladatok ellátásánál a törvény beterjesztője. Fontosnak tartom azt azonban megjegyezni, hogy minden ellenkező állítással szemben ennek a prioritásnak a felállításából a szakmai civil érdekvédelmi szervezetek kivették a részüket.

Tisztelt Ház! Többen felvetették, hogy vonjuk vissza ezt a törvényjavaslatot. Azt gondolom, hogy pontosan a fogyatékkal élő személyek jogait csorbítanánk akkor, ha visszaállna az az állapot, amikor csak kizárólag a fizikai akadálymentesítésről rendelkezik a törvény. Úgy vélem, a törvényjavaslat elfogadása valamennyiünknek érdeke, mint ahogy az is, hogy az abban foglalt határidők, a források rendelkezésre álljanak, és átlátható és ellenőrizhető törvényt alkossunk.

Köszönöm a figyelmüket.

 

 

 

A bűvös 13-as szám

Sziasztok!

Ez úton szeretném közölni, hogy ebben az évben a REHA HUNGARY és a központi Esélyegyenlőségi nap elmarad. Tehát ne készüljetek a Syma csarnokba. Nagyon sajnálom, hogy ezt a hírt kell közölni. Területi esélyegyenlőségi napokra ír ki a MEOSZ pályázatot. Ha tudok részleteket, felteszem.

Üdv Vilma

***
 

Kedves Vilma!

Tudom, hogy Te hírt közöltél velünk, nem Neked szól levelem. Nem is értem mért pont személyed kell, hogy ezt közölje? Biztos nem te hoztál ilyen döntést, talán meg sem kérdeztek.

Nagyon szomorúan olvastam, gondolom több lista taggal együtt. Érthetetlen számomra egy olyan rendezvény elmaradása és régiókra bontása, amire emberek 1 egész évet várnak, hogy találkozhassanak egymással és ennek érdekében minden követ megmozgatnak. Pont a lényege a varázsa tűnik el így. Emlékszem volt idő amikor nem a Reha Hungary-val közösen tartottuk az Esély napot és mégis nagy érdeklődés kísérte azt a napot.

Szeretném, ha a többi lista tag is véleményt nyílvánítana, így talán pozitív célt tudunk elérni.

Üdv.

Györgyi

***

Kedves Györgyi!
Maximálisan egyetértek veled. Ez a nap valóban nem csak Esélynap volt, hanem ott találkoztunk a távol élő ismerősökkel, ami a rendezvény elmaradása miatt most nem lehetséges. A listások is ott szoktak találkozni, hiszen egész éven át csak a neten beszélgetünk, nincs jobb, mint élőben, ha röviden is, de folytatni ezt..
 

És kicsit végig gondoltam.. Ha a MEOSZ támogatja a rendezvényeket egyesületenként.Akkor vajon mennyivel költ kevesebbet, mintha tart egy nagy rendezvényt? Mert ugye akár az összes egyesület is rámozdulhat..
 
Arról nem beszélve, hogy nem "egy rendezvény" marad el, hanem az "egyetlen", amire országos szinten bárki elmehet..
Zsu

***

Drága Zsu, és Mindnyájan!

Nagyon megdöbbentett a hír, hogy idén elmarad az "egyetlen" rendezvény!

 

Nagyon pontosan fogalmaztad meg a baj lényegét!

Attól félek, hogy ez megint AZ ERŐINK szétforgácsolódását jelenti!

 

Valóban az ismerősök, és a jó barátok biztos, évente egyszeri találkozását jelentette - számomra is -,

ez a lehetőség, amitől most megfosztanak bennünket!

 

Ugyanakkor egy kicsit annak a megmutatását is, hogy vagyunk, hogy élünk, hogy dolgozunk! 

A műsorokból erőt meríthettünk, hogy van fejlődési lehetőség!

Az elhangzott beszédekből a gondjainkról, és azok megoldásáról is lehetett hallani!

A szponzoroknak, a "szolgáltatóknak", "eszközgyártóknak" megjelenési lehetőséget, nekünk pedig tájékozódási pontokat jelentettek a kiállítások, szórólapok, ismertetők, az elérhető újfajta, modern lehetőségek, segédeszközök tekintetében.

 

Talán túl sok volt a mozgi egy helyen, egy időben, és ez rontotta a "városképet"?! 

 

A 70-es években azért Nyírbátorban épült meg a legkorszerűbb,legmodernebb bentlakásos iskola az értelmileg sérült gyermekek számára Szabolcs-Szatmár megyében, mert Mátészalka város vezetői azt nyilatkozták, hogy "Nem lesz Mátészalkából a hülyék városa!"

Nem voltak képesek felfogni, hogyha iskolát építenek számukra, akkor tanulhatnak, okosodhatnak, tehát valóban nem maradnak "hülyék".

 

Talán még nemzetközi szinten is elismerést vívott, vívhatott ki kis hazánk számára, ha sokan láthatták, hogy hogyan bánik velünk, hogyan segíti a "saját"mozgijait ez a kicsi, anyagilag padlón lévő ország!

 

Azt hiszem, hogy ez már a legnagyobb  ostobaság, sőt, ki merem mondani, hogy a "szégyen" kategóriájába sorolható, hogy most, amikor nemzetközi szintéren is egyre fontosabb lesz, és az EU-ban is egyre jelentősebbé válik ez a terület, akkor igyekeznek a legjobban eldugni bennünket!

 

Bocsánat, ha kissé keményebben fogalmaztam, igazán nem akartam megbántani senkit!

 

Vilma, Kedves!

Köszönjük, hogy tájékoztattál bennünket, és nem csak egy újsághírből tudtuk meg!

 

Talán összefogással még tehetünk valamit!?

Ha nem idén, akkor talán jövőre...!

 

Üdvözlök mindenkit nagyon sok szeretettel:

Ildikó.

***

Kedves Györgyi és a Listások!
Én a Reha elmaradásáról az egyik kiállítótól értesültem, majd a hírt Dr. Hegedüs Lajos elnökünk is megerősítette, és tájékjoztatott, hogy az országos Esélyegyenlőségi nap megrendezéséről az elnökség fog dönteni. Mint már köztudott, úgy döntöttek, hogy regionális rendezvények legyenek.
 

Elnökségi üléseken régebben is elhangzott, hogy a legtöbb európai országban regionálisan rendezik ezt a "NAP-ot"  - biztos meg van annak az előnye is. Mi valóban azért tartottunk országost, mert többezer ember jött össze évente egyszer.

Én is sajnálom, mert 2001 óta én szerveztem, tudtommal a többség megelégedésével. 2 évben, amikor a Petőfi Csarnokban tartottuk - akkor már a REHA-val közösen - akkor voltak problémák ( pl. székhiány ) , de nagyrészt megoldottuk. Az ez évi már 15 alkalom lett volna. Sajnálom!

Remélem a regionális rendezvényeket is sikeresen megtartják a pályázók. Amelyikről én értesülök- közzéteszem, és remélem, a MEOSZ honlapra is felkerülnek!

Mozgássérült manökenek a budapesti kifutón

Az előbbi kis ismertetőt a 13-as számról annak aktualitásaként tettem be, mert tavaly rendezte a MEEOSZ a 12. Esélyegyenlőség Napját, és úgy látszik, a 13-as számnak bűvös ereje van!

(2009.05.12. 08:44 - MTI)

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) május 16-án rendezi meg az Esélyegyenlőség Napját a Syma Sport- és Rendezvényközpontban. A kulturális műsor keretében mozgássérült hölgyek mutatják be népszerű divatmárkák fürdőruháit, pizsamáit és elegáns, nyári öltözékeit.

A MEOSZ tizenkettedik alkalommal rendezett találkozójának, amelyet Hegedüs Lajos elnök nyit meg, az a célja, hogy csökkentse a sérült emberek iránti előítéleteket és a hátrányos megkülönböztetést. Ezt szolgálja az egész napos kulturális műsor is - tájékoztatta az MTI-t a MEOSZ lapjának főszerkesztője, Ignácz Bea.

Az ország valamennyi régiójából, valamint Ukrajnából érkeznek fogyatékos énekesek, táncosok és zenészek, hogy megmutassák tehetségüket a társadalom tagjainak. Az Esélyegyenlőségi Nap rendezvényének különlegessége a divat-show lesz.

A rettenetes 13-as

Rettenetes 13-as Európa sok országában hisznek még mindig a boszorkányságban, varázslásban. Angliában hat ember közül egy hisz a kísértetekben, tizennégyből egy állítólag már látott is. Ugyancsak Angliában minden tizedik ember hisz a szerencsés napokban, Németországban ennél jóval többen. A németek kétharmada minden nap elolvassa a horoszkópját, háromból egy pedig bevallottan hisz is benne. A csillagjóslás manapság jól bevált szolgáltatás, az olvasóra valamit is adó mindenik lapnak van horoszkóp-rovata. A kutatások azt mutatják, hogy a társadalmi háttér nem döntő tényező a babonásságban, a diákok és szellemi foglalkozásúak között is szép számban akadnak olyanok, aki hisznek a csillagoknak az emberi életet befolyásoló hatásában vagy a tenyérjóslásban. A 21. században is sokan messzire elkerülik a 13-as számot. Amerikában hiányoznak az épületek 13-ik emeletei, nagyon sok kórházban nincs 13. kórterem. Azon sem csodálkozott senki, amikor az Apolló 13-nak a 13 óra 13 perces fellövési kísérlete a 39-es (háromszor 13!) indítóállványról meghiúsult. Persze Európa sem kivétel: amikor 1965-ben az angol királynő Nyugat-Németországba látogatott, a vágány számát, amelyről a királynő vonata indult volna, 13-ról 12-re cserélték.

A babona, úgy tűnik, nemcsak az egyéni sorsokat befolyásolhatja, de káros lehet a gazdaságra is. 1978-ban Amerikában készítettek egy felmérést, melynek meglepő eredménye az volt, hogy a 13.-ák akár egymilliárd dolláros veszteséget is okozhatnak. Ezen a napon sokan egyszerűen nem mennek dolgozni, nem váltanak vonat- vagy repülőjegyet, és nem szívesen vásárolnak.Sokan rettegtek mindig is attól, hogy tizenhárman üljenek asztalhoz, mert a hiedelem szerint valaki közülük hamarosan meghal. Az utolsó vacsorán is Jézus volt a tizenharmadik az apostolai között. Napóleon és Franklin Delano Roosevelt híresek voltak arról (is), hogy semmi pénzért sem vacsoráztak volna tizenharmadmagukkal. Roosevelt pl. mindig kéznél tartotta az egyik titkárnőjét, hogy ha valaki esetleg az utolsó percben visszamondta a meghívást, vagy hirtelen csapódott a társasághoz, akkor se legyenek pont tizenhárman. Párizsban létezett a quatroziéme intézménye, melynek révén végszükség esetén bárki rendelhet egy hivatásos tizennegyedik vendéget.

A triszkaidekafóbia (a 13-astól való félelem görögül) tulajdonképpen ókori eredetű babona. A számoknak különös jelentőséget, pozitív vagy negatív tulajdonságokat tulajdonító gondolkodásmódot, a számmisztika elemeit még a püthagoriánusoktól (Püthagorász tanítványai, filozófiai rendszerükben központi szerep jutott a számnak) és a kabbalistákól örököltük.A kabbalisták azt vallották, hogy a szám minden dolgok lényege. Szerintük az erényeknek éppúgy megfelelnek a számok, mint a geometriai alakzatoknak vagy a természet eleminek. Például: a pont: 1, a vonal: 2, a sík: 3, a test: 4, a házasság: 5, a szerelem és a barátság: 8. A hármasnak, a hetesnek és a tizenkettesnek különösen nagy jelentőséget tulajdonítottak. A hármas jelentőségét a világot alkotó három alapelem, a tűz, a víz és a levegő lényegességével magyarázták. A hetes azért lett "kabalaszám", mert a tanok kidolgozása idején a Holddal és a Nappal együtt hét bolygót ismertek, és hitük szerint az emberek sorsát a planéták határozzák meg. A hétnek is hét napja van, a fejnek pedig "hét kapuja": két szem, két fül, két orrlyuk és a száj. A 12 mindenképp a tökéletességet jelenti (12 hónap van, a napnak 12 órája, Jézusnak 12 apostola, Izraelnek 12 törzse, stb.) A 13 ezen túl van, ezért valami gonoszságot hordoz magában. A tökéletes 12-höz hozzáadódik még egy szám, és ez megbontja az egységet, a harmóniát, ezért halált hozó.A numerológia nagyon sok eleme ma is velünk él. Nem véletlenül hívjuk a szerencsét hozó tárgyakat vagy számokat kabalának. A népmesékben és szólásmondásokban is a hármas és a hetes a kiemelt számok: hétpecsétes titok (az Apokalipszis pecséteinek száma is 7), heten, mint a gonoszok, a hétfejű sárkány, hét törpe, hetedhét országon túl. De ugyancsak a világ hét csodájáról beszélnek, és a katolikus egyház is fokozta a hetes misztikusságát, (bár az eredeti szándék állítólag épp az volt, hogy a nép figyelmét a babonáról a vallásra terelje), hiszen hét szentség van és hét főbűn, de Krisztus utolsó szavainak a száma is ennyi volt. A babona legújabb változata szerint a házasságok kritikus éve a hetedik, akik abban az évben nem válnak el, már biztosan együtt öregszenek meg. A statisztikák azonban nem igazolják ezt feltevést, a hetedik évben nem történik szignifikánsan több válás.

 

Háztartási gép csere pályázat

Felhívjuk figyelmét, hogy a pályázatra magánszemély nem nyújthatja be pályázatát, csak szervezetek, alapítványok és egyesületek.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2010. évi Háztartási gép csere pályázatával kapcsolatban tájékoztatom, hogy a minisztérium nem áll kapcsolatban egyetlen célcsoportba tartozó szervezettel, alapítvánnyal, egyesülettel sem.

A helyi önkormányzatnál tudnak tájékoztatást kérni, hogy helyben milyen egyesületek, alapítványok vagy szervezetek foglalkoznak az Önök által kiválasztott célcsoporttal. A helyi szervezetnél kell jelentkezni, mert csak azon keresztül tudnak érvényes pályázatot benyújtani.

A pályázat benyújtására jogosultak köre, a célcsoportok a következők:

Jelen pályázati forrásból támogatást kaphatnak a Magyarországon 2008. január 1. napja előtt bejegyzett az alapszabályukban/alapító okiratukban nevesítetten
-           a nagycsaládosok érdekvédelmét, segítését, támogatását megvalósító,
-           az időskorúak gondozását, segítését és érdekvédelmét megvalósító,
-           a fogyatékossággal élő személyek érdekvédelmét, segítését és    támogatását megvalósító,
-           a regisztrált munkanélküliek érdekvédelmét, segítését és támogatását     megvalósító alapítványok, egyesületek.

Egy szervezet több célcsoportra is benyújthatja pályázatát. De mindegy célcsoportra csak egyszer.

Továbbá ezeken a honlapokon tájékozódhat, hogy milyen érdekvédelmi szervezetei vannak a különböző célcsoportoknak:
www.nonprofit.lap.hu
www.niok.hu
www.nonprofit.hu

További információkat, illetve a pályázati kiírást itt találja:
http://www.kvvm.hu/index.php?pid=9&sid=9&tid=415
 

Munkanélkülieket Segítő Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége
4025 Debrecen, Vásáry István utca 7. III/2.
(+36-52) 530-867
info@mskszmsz.hu vagy www.nonprofit.hu

Nyugdíjasok országos szervezetei:
http://www.nyosz.hu/tagszervezetek.html

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Meghátrálásra kényszerítette az adóhivatalt a rokkantnyugdíjas

Meghátrálásra kényszerítette az adóhivatalt a rokkantnyugdíjas

Hiába ad mentességet a mozgássérülteknek a gépjárműadó megfizetése alól a törvény, ezt sokan nem vehetik igénybe. Egy nagyatádi rokkantnyugdíjas az Alkotmánybírósághoz fordult, s a testület most igazat adott neki.
 

Seres István maga és több sorstársa tapasztalata alapján azt állítja: diszkriminatív a gépjárműadó-kedvezmények szabályozása. A lízingelt gépkocsik esetében ugyanis nem érvényesíthető a kedvezmény.

- Azokat a mozgássérülteket, akik autót tartanak fenn, adókedvezmény illeti. Mentességet kapnak a gépjárműadó a kifizetése alól - mondta Seres István. - Ennek azonban az a feltétele, hogy teljes egészében a tulajdonukban legyen a gépkocsi. A mozgássérültek, rokkantnyugdíjasok többsége azonban nem abba a kategóriába tartozik, amelyik készpénzért hozza el a szalonból az autócsodákat. Ha azonban lízingeli a járművet, akkor a kocsi az utolsó részlet befizetéséig a bank tulajdonában marad.

A mozgássérültnek ebben az esetben ugyanúgy adóznia kell az autója után, mintha a törvény nem is lenne - Seres István. - A rokkant tehát csak addig számít rokkantnak, amíg saját kocsira telik. Ha részletre veszi, akkor egyszeriben egészséges lett az állam számára, és ugyanúgy adózik ő is, mint bárki más. Épp a mozgássérültek azok, akik létezni sem tudnak kocsi nélkül. Ugyanakkor aki próbált már rokkantnyugdíjból autót fenntartani, az pontosan tudja, hogy ez szinte lehetetlen vállalkozás.

 

Az Alkotmánybíróság levele a minap érkezett meg Nagyatádra: ebben a testület megállapítja, hogy a gépjárműadóról szóló 1991-es törvény kifogásolt passzusa valóban alkotmányellenes, mert csak a gépjárművel számol, az üzemben tartó személyével nem. Ezzel kizárja a kedvezményből azokat, akik ugyan üzemben tartók, de valamilyen okból nem tulajdonosai a gépjárműnek. Ez pedig sérti az azonos bánásmód elvét.
A megsemmisítésére ez év évégéig adott határidőt.

Szerző: sonline.hu

 

Akadálymentesítési kötelezettség

Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület
10.007/3/2006. TT. sz. állásfoglalása az akadálymentesítési kötelezettségről

Az 1998. évi XXVI. törvény (Fot.) nem korlátozza az akadálymentesítési kötelezettséget az épített környezetre, hanem kiterjed a hozzáférhetőség biztosításához szükséges jogokra. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény ( Ebktv. ) szabályait az akadálymentesítési kötelezettség elmulasztása esetén a hatálya alá tartozó személyi kör, illetve jogviszonyok tekintetében lehet alkalmazni. A mentességi határidő a középületek és a Fot.-ban meghatározott szolgáltatások tekintetében lejárt, ezért a kötelezettek jogi felelőssége 2005. január elseje óta valamennyi középület tekintetében fennáll. A Fot. egyaránt vonatkozik a közszférára és a magánszférára. Mivel az akadálymentesítési kötelezettségre alkalmazni kell az Ebktv. szabályait, a kötelezett a 7. § (2) bekezdése alapján részben vagy teljesen mentesülhet a jogi felelősség alól.

Az akadálymentesítési kötelezettség és annak kötelezettjei

Az akadálymentesítési kötelezettséget a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (Fot.) 5. § (1) bekezdése állapította meg. Eszerint „a fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, továbbá érzékelhető és biztonságos épített környezetre”. Ez a jog vonatkozik különösen a közlekedéssel és az épített környezettel kapcsolatos tájékozódási lehetőségekre (5. § (2) bekezdés).

A Fot. ugyanakkor nem korlátozta az akadálymentesség fogalmát az épületekre, illetve az épített környezetre. Bár a törvény kifejezetten nem mondja ki a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés követelményét, a Fot. 5. § (1) bekezdése biztosítja a hozzáférhetőséghez kapcsolódó jogokat is. Az akadálymentesítési határidőknél például jogokat teremt a tömegközlekedési eszközök, utasforgalmi létesítmények, speciális közlekedési hálózat, speciális oktatás, stb. tekintetében. Az akadálymentesség fogalmát tehát szélesen kell értelmezni, és az semmiképpen nem korlátozható az épületek akadálymentesítésére.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Építési Törvény) szerint akadálymentes az épített környezet, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük (2. § 1. pontja). A közhasználatú építmények esetében biztosítani kell a mozgásukban korlátozott személyek részére is a biztonságos és akadálymentes megközelíthetőséget (31. § (1) bekezdés).

A Fot. nem tesz különbséget a közszféra és a magánszféra között, de másként sem korlátozza a kötelezettek körét. A Fot. akadálymentesítési főszabálya, az 5. § (1) bekezdés általában az „épített környezetre” határoz meg kötelezettséget. Az akadálymentesítési határidőről szóló Fot. 29. § a középületekre határoz meg kötelezettséget, de nem határozza meg a középület fogalmát. Az Építési Törvény 31. §-a meghatározza a „közhasználatú építmények” fogalmát, amelyet a középület meghatározásánál - annak törvényi fogalma hiányában - figyelembe kell venni. Az Építési Törvény szerint közhasználatú építmény: az olyan építmény (építményrész), amely:
- a település vagy településrész ellátását szolgáló funkciót tartalmaz, és
- használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható (pl. alap-, közép-, felsőfokú oktatási, egészségvédelmi, gyógyító, szociális, kulturális, művelődési, sport, pénzügyi, kereskedelmi, biztosítási, szolgáltatási célú építmények mindenki által használható részei), továbbá
- használata meghatározott esetekben kötelező, illetve elkerülhetetlen (pl. a közigazgatás, igazságszolgáltatás, ügyészség építményeinek mindenki által használható részei), valamint, amelyet
- törvény vagy kormányrendelet közhasználatúként határoz meg (2. § 9. pontja).

Az Építési Törvény tehát meghatározza a kötelezettek körét, és nem zárja ki az akadálymentességi kötelezettség érvényesítését a magánszféra tekintetében. Az akadálymentesítési kötelezettséget nem lehet korlátozni a közszférára, mert a középület, illetve a közhasználatú épület ilyen értelmezését egyik fenti jogszabály sem teszi lehetővé. Az épületek akadálymentesítési kötelezettsége tehát az Építési Törvény 2. §. 9. pontjában meghatározott közhasználatú épületek tekintetében kötelező.

Az akadálymentesség és a hozzáférhetőség biztosításának elmulasztása az egyenlő bánásmód megsértését eredményezik, ezért az akadálymentesítés elmulasztására kiterjed az Ebktv. hatálya. Az Ebktv.8.§-a szerint közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az akadálymentesítési kötelezettség elmulasztása, mert a fogyatékossággal élő személyek mozgásuk, szolgáltatásokhoz való hozzáférésük akadályozása, korlátozása miatt a fogyatékossággal nem élő(k)höz képest kedvezőtlenebb bánásmódban részesülnek. Az akadálymentesítési kötelezettség elmulasztása azért is minősül közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek, mert jogszabályi kötelezettség megszegését jelenti.

Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban - így a Fot.-ban - meghatározott rendelkezéseket az Ebktv.-vel összhangban kell alkalmazni. Ennek megfelelően az akadálymentesítési kötelezettség elmulasztása esetén az Ebktv. szabályait a hatálya alá tartozó személyi kör, illetve jogviszonyok tekintetében kell alkalmazni.

Időbeli hatály a Fot. alapján

A Fot. különbséget tett a hatályba lépése - 1999. január elseje - előtt már meglévő és a többi középület között. A Fot. 2005. január elsejéig mentességet biztosított valamennyi kötelezettnek a hatályba lépése előtt meglévő középületek akadálymentesítésére. A Fot. azért adott ezekre az épületekre mentességet a jogi felelősség alól, mert az akadálymentesítés alacsony aránya és a költségek nagysága miatt nem volt elvárható az azonnali akadálymentesítés. A mentesség tehát a költségek hosszabb időszakra történő elosztására adott lehetőséget.

A Fot. hatályba lépésekor még nem meglévő épületek 2005. január elseje előtt sem mentesültek az akadálymentesítési kötelezettség alól. Így nem mentesült a felelősség alól az a középület, amelyet a törvény hatályba lépését követően építettek, átépítettek, illetve felújítottak. A középületek építése, átépítése, felújítása során az illetékes hatóságok a munkálatok megkezdése előtt építési engedélyt, majd a használatba vételhez használatba vételi engedélyt adnak ki. Mindezeket figyelembe véve az az épület minősül a Fot. hatályba lépésekor - 1999. január elsején - már meglévő épületnek, amelynek építésére, átépítésére, felújítására még nem adták meg az építési engedélyt. A középületek fentiekben leírt két csoportja között tehát 2005. január elseje előtt az volt a különbség, hogy a jogi felelősség peres vagy más jogi úton csak azon középület tekintetében érvényesíthető, amelyre a Fot. hatályba lépése után adták ki az építési engedélyt.

A Fot. két mentességi határidőt tartalmaz: 2005. és 2010. január elsejét.

2010. január 1-jéig:
- kell megfelelni a Fot. 8. §-ában foglalt feltételeknek a kihirdetésekor már működő közlekedési rendszereknek, tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek - beleértve a jelző- és tájékoztató berendezéseket (Fot. 29. § (1) bekezdés),
- kell gondoskodni a Fot. 9. §-ában szabályozott közlekedési szállítást végző hálózat kiépítéséről (Fot. 29. § (2) bekezdés),
- át kell alakítani a fogyatékos személyek számára tartós bentlakást nyújtó intézményeket oly módon, hogy az önálló életvitelre személyi segítséggel képes fogyatékos személyek ellátása kisközösséget befogadó lakóotthonban történjen, továbbá az arra rászoruló súlyos fogyatékos személyek számára humanizált, modernizált intézményi ellátást kell biztosítani (Fot. 29. § (2) bekezdés).

Mivel ez a határidő még nem járt le, így ezeknek a szabályoknak az alkalmazása nem vet fel problémát.

2005. január 1-jéig:
- akadálymentessé kell tenni a törvény kihirdetésekor már meglévő középületeket (Fot. 29. § (6) bekezdés),
- kell megteremteni a fogyatékos személy speciális oktatásának a Fot. 13. §-ában szabályozott tárgyi, személyi feltételeit (Fot. 29. § (3) bekezdés),
- kell megteremteni a fogyatékos személy speciális munkahelyen történő foglalkoztatásának a Fot. 16. §-a szerinti feltételeit (Fot. 29. § (4) bekezdés).

A 2005. január elsejei határidő tehát a fent meghatározott középületek és szolgáltatások tekintetében lejárt. A fenti határidőket módosító, az egyes esélyegyenlőségi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény (T/18902.) nem lépett hatályba. A Fot. jelenleg hatályos rendelkezései értelmében 2005. január elseje óta egyaránt érvényesíthető a kötelezettek jogi felelőssége a törvény hatályba lépése előtt meglévő és az utána átadott középületek tekintetében.

Mentesülési lehetőség az Ebktv. alapján

Mivel az akadálymentesítési kötelezettségre alkalmazni kell az Ebktv. szabályait, a kötelezett a 7. § (2) bekezdése alapján mentesülhet a jogi felelősség alól. Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét az a mulasztás - így az akadálymentesítés elmulasztása - amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van.

Az akadálymentesítési kötelezettség elmulasztásának vagy nem szabályszerű teljesítésének tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka nem lehet önmagában az, hogy a kötelezett anyagi okból nem tud vagy csak részlegesen tud eleget tenni kötelezettségének. Ezt a kivételt egyéb körülményekkel való összefüggésben kell értelmezni, annak érdekében, hogy az akadálymentesítésre vonatkozó kötelezettség ne üresedjen ki. Hasonlóképpen a műemlék épületek akadálymentesítésénél is e körülményt csak a legritkábban lehet kimentésként elfogadni. Ebben az esetben is vizsgálni kell az eset összes körülményét, ide értve a szóbajöhető műszaki megoldásokat, és ilyenkor sem vezethet a kötelezettség alóli mentesüléshez a pénzügyi okokra történő puszta hivatkozás. Az Ebktv. 19. §-a szerint a kötelezettnek kell bizonyítania, hogy pontosan milyen költséggel jár az akadálymentesítés, illetve ez aránytalan terhet jelent-e az erőforrásait figyelembe véve. Az akadálymentesítésnek több lehetséges megoldása lehet, így a kimentési bizonyításnak valamennyi lehetséges megoldásra ki kell terjednie. Ha a kötelezett bizonyítja, hogy valamennyi lehetséges megoldás aránytalan terhet jelent számára, akkor mentesülhet a jogi felelősség alól.

A részleges akadálymentesítés is vezethet az Ebktv. 7.§. (2) bekezdése alapján a jogi felelősség alóli mentesüléshez, ha az akadálymentesítés módja megfelel a törvény céljának.

Az átépítés alatt álló épületek esetében merülhet fel kötelezetti oldalon az az érv, hogy az akadálymentesítési kötelezettségnek azért nem tettek eleget, mert az átépítés még folyamatban van. Ha az átépítés hosszú időszakra elnyújtva valósul meg, és az átépítés költségeinek csak kis hányadát teszi ki az akadálymentesítés, akkor az átépítés megindítása után évekkel a kötelezett már nem mentesülhet az Ebktv. 7. § (2) bekezdése alapján a jogi felelősség alól.

Igényérvényesítési lehetőségek

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) hatásköre akkor terjed ki az akadálymentesítés elmulasztása miatti helyzetekre, ha egyébként a jogsértő fél az Ebktv. hatálya alá tartozik. Az EBH eljárása mellett a jogaiban sértett személy vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosult szervezet a kötelezettel szemben személyiségi jogi pert indíthat.

Budapest, 2006. szeptember

Dr. Farkas Lilla sk.
Dr. Herczog Mária sk.	Dr. Gyulavári Tamás sk.
Dr. Kárpáti József sk.	Dr. Szigeti György sk.

Akadálymentesítési támogatás

Akadálymentesítési támogatás

9. § (1) A súlyosan mozgássérült személy részére műszakilag akadálymentes lakás kialakításának többletköltségeire vissza nem térítendő állami támogatás vehető igénybe.
 

(2) A támogatás
 

a) 1. akadálymentes új lakás építéséhez, vásárlásához legfeljebb kétszázötvenezer forint,
 

2. meglévő lakáson végzett akadálymentesítéshez legfeljebb százötvenezer forint,
ha az építtető vagy a vásárló a mozgássérült, illetőleg
 

b) legfeljebb százezer forint - új és meglévő lakásra egyaránt -, ha az építtető vagy vásárló által eltartott közeli hozzátartozó (házastárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, testvér, élettárs) a mozgássérült.
 

(3) A támogatást a mozgássérült vagy az elhelyezéséről gondoskodó közeli hozzátartozó igényelheti, ha a mozgássérült személy a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. §-ának (4) bekezdésében meghatározott mozgásszervi fogyatékosnak vagy a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott súlyos mozgáskorlátozott személynek minősül, és
 

a) a mozgásukban nem akadályozottak használatára tervezett és az érvényben lévő általános építési előírások szerint megépített lakóépületet, illetőleg az abban lévő lakást egyáltalában nem, vagy csak indokolatlanul nagy nehézségek árán tudná rendeltetésszerűen használni, és ezért
 

b) ahhoz, hogy az épületet, illetőleg lakását megfelelően használhassa, többletköltségek vállalásával kell azt akadálymentessé tenni.
 

(4) Ugyanazon lakóingatlanra akadálymentesítési támogatás több alkalommal akkor igényelhető, ha a korábbi támogatásból elvégzett akadálymentesítés nem eredményezte más mozgáskorlátozott személy akadálymentes lakáshasználatát. A támogatás kizárólag a mozgáskorlátozott személy számára eredményezhet használati előnyt, de nem szolgálhatja a lakás forgalmi értékének növekedését.
 

(5) A támogatást a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (a továbbiakban: MEOSZ) javaslata alapján folyósítja az erre felhatalmazott hitelintézet. Egy személyre tekintettel állami támogatás csak egy alkalommal vehető igénybe.
 

(6) A mozgásszervi fogyatékosságot, illetve súlyos mozgáskorlátozottságot a következő módon kell igazolni:
 

a) a 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. § a), b), c) pontjában meghatározott támogatásokra vonatkozóan a súlyos mozgáskorlátozottságot megállapító, a lakhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője, illetőleg a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője által hozott jogerős határozat,
 

b) a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 3. számú melléklet szerinti OOSZI szakértői vélemény, ha az igénylő e melléklet G) pont b) alpontja szerint súlyos mozgássérült,
 

c) az a) és b) pont szerinti igazolások hiányában a lakóhely szerint illetékes rehabilitációs szakrendelés orvosának szakvéleménye arról, hogy a magánszemély a 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározottak alapján súlyos mozgáskorlátozott.
 

10. § (1) Az akadálymentesítési támogatás iránti kérelmet az igénylőnek a lakóhelye szerint illetékes mozgássérültek egyesületéhez kell benyújtania, a MEOSZ-hoz címzetten.
 

(2) A kérelmet mellékleteivel együtt a helyi szervezet a MEOSZ-hoz továbbítja, ahol a főtitkár a javaslatot hitelesíti, szükség esetén kiegészíti, majd a teljes iratanyagot továbbítja a folyósításra felhatalmazott hitelintézethez.
 

(3) A támogatás cél szerinti felhasználásáról (a támogatás elköltésének módjáról, a megvalósított akadálymentesítésről) a támogatott a támogatás folyósítását követő 120 napon belül írásban beszámol a MEOSZ felé. A megvalósított akadálymentesítést a MEOSZ ellenőrizheti.

Mozgássérült parkolók

Biztos mindenki utálja, amikor valahova le akar parkolni de nem tud, mert egy kocsi úgy áll be, hogy elfoglal másfél parkoló helyet. Ilyenkor agyfrászt lehet kapni... Nem tudom, van e mozgássérült autót vezető olvasónk, de Ő is biztos utálja, amikor egy jófej beáll a helyére, és emiatt ő szív. Nos, ezek a parkolási képek itt mindent magába foglalnak!