Van esélyünk?!

Konferencia a fogyatékos emberek jogairól szóló törvény 10. évfordulóján

Van esélyünk?! - Konferencia a fogyatékos emberek jogairól szóló törvény 10. évfordulóján
Tíz éves a fogyatékos emberek jogairól szóló törvény - ebből az alkalomból rendeztek ma konferenciát a Szépművészeti Múzeumban, amelyet Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára nyitott meg. A rendezvényen - kapcsolódóan a fogyatékossággal élő személyek világnapjához is - Rauh Edit szakállamtitkár szakmai díjakat adott át.
 
A fogyatékos emberek jogairól szóló törvény 1998 márciusában, egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés. A magyar jogrendszerben először tettek kísérletet önálló törvényalkotás keretében egy társadalmi csoporttal szemben fennálló esélyegyenlőtlenség felszámolására. Az alapfilozófia az volt, hogy a fogyatékos ember ne passzív alanya legyen az állam által nyújtott ellátásoknak, hanem aktív, önellátásra, társadalmi beilleszkedésre képes és erre törekvő állampolgár.
 
Az akkori társadalmi vita során csaknem 80 szakmai háttértanulmányról 150 civil szervezet mondta el véleményét, fejtette ki javaslatait - emlékezett vissza Korózs Lajos. Kiemelte, hogy az Országgyűlés történetében ilyen konszenzus nagyon kevés alkalommal alakult ki. 

Magyarországon jelenleg mintegy 600 ezren élnek valamilyen fogyatékossággal, s milliós nagyságrendű azoknak a száma, akik családtagként, rokonként valamilyen módon érintettek - mondta az államtitkár. Arról is beszámolt, hogy európai uniós és hazai forrásokból most már évente 25 milliárd forintot fordítanak fogyatékosügyre.
 
A fogyatékos emberek szempontjából Korózs Lajos nagyon fontosnak tartja az akadálymentesítést, nem pusztán fizikai értelemben, hanem infokommunikációs szempontból is; az egyenlő hozzáférést a tudáshoz, a kultúrához, a gazdasághoz, a művészetekhez. Kiemelte, hogy nem lehet sem gazdasági, sem társadalmi stabilitás egy országban, ha bizonyos csoportok kirekesztődnek a társadalom vérkeringéséből. Mint mondta, hogy a magyar társadalom a törvénynek is köszönhetően ma már másként néz a fogyatékkal élőkre, mint korábban, nőtt a szolidaritás érzése, az együttműködés. A törvény az elmúlt tíz évben jól vizsgázott, a fogyatékosügy terén a továbblépéshez a társadalom minden tagjának a közreműködésére van szükség - hangsúlyozta az államtitkár. A konferencia zárásaként Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára átadta a fogyatékossággal élő emberek világnapja (december 3.) alkalmából adományozott miniszteri díjakat. Az elismerést kilenc olyan szakember kapta meg, aki sokat tett a fogyatékosügyért, a fogyatékossággal élő emberekért. (Forrás: MTI)

Buszokat vett a mozgássérülteknek

BKV: Buszokat vett a mozgássérülteknek
MTI - 2010-04-09 11:51

Öt minibuszt vásárolt saját költségén a BKV menedzsmentje a mozgássérültek szállítására. A buszokat bemutató sajtótájékoztatón jelen volt Kocsis István, a cég vezérigazgatója, Szabó Máté ombudsman és Szakály József, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos szövetsége (MEOSZ) főtitkára.

Kocsis István elmondta, hogy eddig mindössze három minibusza volt a BKV-nak, amelyek a mozgáskorlátozottak szállításával foglalkoztak, így a mostani akcióval máris megháromszorozzák ezt a kapacitást. A buszokkal már naponta 20 rászorulót tud kiszolgálni a vállalat - tette hozzá.

Szabó Máté szerint a kezdeményezés dicséretes, de ezt nem a vezetőség adományaiból, hanem a központi forrásokból, és már sokkal előbb meg kellett volna tenni. Az ombudsman felhívta a figyelmet arra, hogy a mozgássérültek jogait törvény szabályozza, amelybe beletartozik az akadálymentes élethez való jog is.

Szakály József arról beszélt, hogy a létező törvények szerint a tömegközlekedésnek már akadálymentesnek kellene lennie. Ez azonban a mai napig nem valósult meg - tette hozzá. A sajtótájékoztató helyszínén bemutatták az öt minibuszt, amelyekről az egyik sofőr az MTI-nek elmondta, hogy a klimatizált autókba négy kerekesszékes és öt kísérő fér el.

A buszok lifttel vagy rámpával vannak felszerelve, így könnyedén felszállhatnak rá akár kerekesszékkel is. A járatok háztól házig közlekednek és egy irányba két vonaljeggyel lehet igénybe venni a szolgáltatást, amely előzetes rendeléshez van kötve. A buszok összértéke 55 millió forint.

 

 

 

BMW - Mozgássérült - Német

Budapest lassacskán jelentős idegenforgalmi góccá növi ki magát. Egyfelől ott a Sziget, ugye, ami a fiatal világjárókat vonzza mágnesként, ám öregekből eddig rosszul álltunk. Változni látszik a helyzet.

Ahogy a tornacipős amerikai turistanénik-bácsik Londont, Párizst és Prágát, úgy lepik el szépülő fővárosunk utcáit a leszázalékolt, idős, pihenni vágyó német rokkantak. Bár mindig csak az autóikat látom. Szerencsére infrastruktúránk mind jobban kedvez nekik, az Adenauer- (vagy talán Honecker-) érában szocializálódott, de koruk miatt mára már nehezebben mozgó altdeutschok számára leglényegesebb helyeken (Tesco-, Cora-, Auchan-, Metro-, Ikea-, nagy plazák) mindenütt van már mozgássérült parkoló.

Talán nem véletlen, hogy Európában talán sehol másutt nem látni annyi német rendszámos BMW-t ácsorogni kék tolókocsis tábla alatt, mint kicsiny hazánkban. Szeretnek bennünket!

A kedves, idős passaui pár gyönyörű állapotú, szerény öreg járgányát az Ikeánál fotózták le. Gondolom ők is a "két főételt egy áron" akcióra nyomultak. Hiába, a német nyugdíj sem feneketlen.

Értik ugye?
1. BMW
2. Német rendszám
3. Mozgássérült parkolóhely

Ha ilyet látnak, kérem, legyenek barátságosak.

Mozgássérültek az irodában

Mozgáskorlátozottak az irodában

Az utóbbi néhány évben a nyugati fejlett országok sorra ismerik fel a mozgáskorlátozottak foglalkoztatásának jelentőségét. Az esélyegyenlőség zászlaján kívül a tényleges haszon is a szemük előtt lebeg. A magyar irodakultúra még nem érzi sajátjának a kérdés megoldását, de halovány kezdeményezések már látszanak kibontakozni.

A magyar lakosság mintegy kétszázötven-háromszáz ezer tagja mozgáskorlátozott, azonban közülük csak igen keveseknek, hozzávetőleg tizenöt-húszezer embernek jut munkahely. Ezt is inkább az úgynevezett támogatott foglalkoztatásnak köszönhetik, az ilyen munkahelyek ugyanis speciálisan a mozgáskorlátozottaknak (és más fogyatékkal élőknek) biztosítanak megélhetési lehetőséget.

Ha a mozgássérültek csak a hazai cégekre támaszkodnának, még ennél is kilátástalanabb helyzetbe kerülnének, hiszen a munkaerőpiac leginkább közönnyel tekint rájuk. Teszi ezt annak ellenére, hogy a foglalkoztatási törvény a magánvállalkozók számára (legalább húsz alkalmazott esetén) minimum öt százalékos foglalkoztatási arányt ír elő a "megváltozott munkaképességű dolgozók" tekintetében. Az ennek be nem tartásáért fizetett büntetés, a rehabilitációs hozzájárulás, amely évről évre növekszik, 2009-ben 177 600 forint. Az itthoni gyakorlat egyelőre inkább az, hogy a munkáltatók kifizetik ezt az összeget, vagy épphogy elérik a szükséges alsó határt.

Vannak üdítő kivételek magán és közszférában egyaránt, leginkább azonban a nagy nemzetközi cégek igyekeznek. Ez nem véletlen, hiszen Európa is határozottan az esélyegyenlőség irányába mutat. Az Európai Bizottság egyik felmérése már 2005-ben kimutatta, hogy a sikeres vállalkozásoknak szüksége van a sokszínűségre, így a mozgáskorlátozottak munkába állítására is.

A jogi szabályozás és a morális kötelezettség betartása mellett külön motiváció a munkaerőhiány csökkentésének lehetősége, a vállalati megítélés javulása és a csekélyebb munkahelyi fluktuáció is. Ezen lehetőségek felismerése itthon még várat magára. Az állam egyelőre főleg különböző díjak ("Befogadó Munkahely", "Az év akadálymentes munkahelye", "Az év akadálymentes épülete") pályáztatásával igyekszik serkenteni a mozgáskorlátozottaknak megfelelő körülmények kialakítását, és ezzel közvetve a foglalkoztatást, azonban ezek a törekvések - a cégek passzivitása miatt - egyelőre nem lépik túl a kirakat-intézkedés kategóriáját.

Hálás munkaerő

Pedig sok esetben a mozgássérültek is képesek teljes értékű munkát végezni. Bernáthné Székely Julianna, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) foglalkoztatási szakértője egy korábbi interjúban (Menedzsment Fórum, 2008. november 12.) elmondta, hogy a call centeres, pénztáros, recepciós, portás, levélbontó munkakörök, illetve az egészségügy, az informatika, a tanácsadás és a nyelvek területe mind hasznát vehetné a mozgássérült munkaerőnek is. "Az átlagnál elkötelezettebbek, megbízhatóbbak, lojálisabbak a céghez." - mondta el a szakértő. Követendő példaként említette Németországot és a skandináv államokat, ahol állami hátránykompenzáció jár a fogyatékkal élőknek, illetve Ausztriát, ahol különleges felmondási védelem jár a fogyatékosoknak.

Magyarországon a cégeket anyagilag is érdekeltté teheti a mozgáskorlátozottak alkalmazása. Egy tavaly módosított EK rendelet értelmében úgynevezett rehabilitációs foglalkoztatásra van lehetőség, melynek keretén belül a foglalkoztatott bérköltségének akár hetvenöt százalékát is visszanyerheti a munkáltató. Ehhez szükség van akkreditációra is, melynek minimum díja ötvenezer forint, a pontos összeget a cég nagyságától és az alkalmazottak számától függően állapítják meg.

Akadálymentes munkakörnyezetet!

Bármilyen munkáról is legyen szó, a foglalkoztatás megoldásának szerves részeként biztosítani kellene az irodai környezet akadálymentesítését. Ezt még nem minden cég veszi tudomásul, de tény, hogy a bejárattól a mosdóig speciális megoldásokra van szükség. Az akadálymentesítés alapeleme a rámpák kiépítése (meredekségük maximálisan öt -nyolc százalék lehet). Ezeket a mozgáskorlátozottak többnyire akkor tudják rendeltetésszerűen használni, ha korlát is van hozzá, kilencvenöt, illetve hetven centiméteres magasságban. A rámpák ára, mérettől és típustól is függően harmincezer forinttól több százezer forintig kúszhat. Épületen belül különösen fontos a mosdók szakszerű kialakítása. Méretük minimum százhatvanötször száznyolcvan centiméteres legyen, de a belméretek a használati módtól is függnek.

Fontos szempont, hogy a mosdóajtóknak kifelé kell nyílniuk és a mosdóban a WC-csészét mindkét oldalán vészjelzővel kell felszerelni. A mosdóban, és egyébként minden helyiségben fontos volna a csúszásmentes burkolat biztosítása is. A lépcsőkön való közlekedést többféleképpen meg lehet könnyíteni. Léteznek az úgynevezett mobil lépcsőnjárók. Ezek elektromos és kézi hajtású kerekesszékkel is használhatóak. Áruk igen borsos, félmillió forinttól felfelé mozog. A lépcsőlift a függőleges lifteket helyettesíti, olyan helyeken, ahova egyébként nem lehetséges lift beszerelése. A lépcsőlift szintén költséges, egymillió forint körüli ártól lehet beszerezni. A széklift hasonló árban és funkcióban is, minimum egymilliós forintos beruházás, de inkább drágább. Ezeknél is többe kerülnek a személyemelők - és felvonók; többmilliós tételek.

Az irodáknak ajánlatos lehet odafigyelni az olyan apróságnak tűnő dolgokra is, mint a megfelelő evőeszközök biztosítása.  Egyes mozgáskorlátozottak számára ugyanis az úgynevezett ergonomikus evőeszközök külön segítséget, biztonságosabb használatot jelentenek, amivel ugyancsak növelni lehet a komfortérzetüket.

Visszatekintés

2010-es választási eredmények

Választások 2010 - Jobbik a harmadik helyen

Bár a statisztikai hibahatár nagy, a Forsense februári felmérésében először érte el a parlamenti küszöböt jelentő 5 százalékot az LMP támogatottsága. A közvélemény-kutatás szerint a választók 56 százaléka tudja, hogy kire fog szavazni, 3 százalékuk viszont csak a fülkében hoz majd döntést. A politikai tér hárompólusúvá vált a felmérés szerint: a baloldali pártok - köztük immár az MDF is - és a Fidesz-KDNP mellett a Jobbik a harmadik pólus.

Választási eredmények 2010

Először érte el a parlamenti küszöböt jelentő 5 százalékos támogatottságot a Lehet Más a Politika (LMP) támogatottsága a biztos szavazó pártválasztók közt (a teljes népesség körében 3 százalékon állnak, a kutatás hibahatára viszont plusz-mínusz 3,1 százalék). A Forsense február elején készült közvélemény-kutatása szerint továbbra is nagy fölénnyel vezet a Fidesz: az összes megkérdezett 31, a részvételüket biztosra ígérő pártválasztók 59 százaléka támogatja a legnagyobb ellenzéki pártot.

Az MSZP-t az összes válaszoló 11 százaléka, a biztos szavazó pártválasztók 18 százaléka támogatja. A harmadik helyen áll a Jobbik, a teljes népesség körében 8, a biztos szavazó pártválasztók közt 14 százalékos támogatottságával. Az MDF támogatottsága mindkét körben 2 százalékos, ami kétszázalékos csökkenést jelent januárhoz képest. Az SZDSZ helyzete reménytelen, a Forsense felmérése szerint támogatottsága már nem is mérhető.

Februárban a kutatás szerint kismértékben emelkedett, jelenleg 56 százalék azok aránya, akik már eldöntötték, hogy melyik pártra szavaznak majd áprilisban. Ennél néhány százalékkal kevesebben, az összes válaszadó fele mondta azt: tudja, melyik pártra szavaz majd és biztosan el is megy szavazni április 11-én. Jelentős azok aránya, akik a választások napján (3 százalék) vagy a választások előtt 1-2 héttel (5 százalék) döntik el, hogy kire adják a voksukat, de biztos részvételt ígérnek. A válaszadók csak 6 százaléka mondta azt, hogy semmiképpen nem megy el szavazni.

Választás eredmény 2010 - A három pólus

A Forsense által megkérdezett ezer embernek egy ötfokú skála segítségével azt is értékelnie kellett, hogy mennyire érzi magához közel vagy távol az egyes pártokat. Az eredmények segítségével modellezni lehet a pártok egymáshoz viszonyított pozícióját. Az így kialakult ábrán jól kirajzolódik a magyar pártrendszer hagyományos kormánypárti-ellenzéki dimenziója, amelyben az MDF is a kormánypárti térfélen található. Új fejlemény, hogy az MSZP-Fidesz végpontok között létrejött egy harmadik pólus is, a Jobbiké.

A legtöbben (38 százalék) Orbán Viktort, a Fidesz elnökét említik első helyen arra a kérdésre, hogy kit tartanának a megkérdezettek a legalkalmasabbnak a kormányfői posztra. A második leggyakrabban említett személy Bokros Lajos (16 százalék), míg az MSZP jelöltjét, Mesterházy Attilát 8 százalék nevezte meg, aki nem sokkal előzi meg Vona Gábort (5 százalék). A megkérdezettek több mint negyede nem tud választani a négy személy közül. 

A Forsense felméréséhez hasonló arányokat, de kisebb Fidesz-előnyt mért február második hetében a Nézőpont Intézet is. Az ő kutatásuk szerint az aktív szavazók 43 százaléka szavazna a Fideszre, az MSZP-re 12, a Jobbikra 9 százalék. A Szonda Ipsos korábban jóval nagyobb, 63 százalékos támogatást mért a Fidesznek, de a nyugdíjakról folytatott vita miatt ez február elejére 58 százalékra csökkent.