Mozgássérültek az irodában

Mozgáskorlátozottak az irodában

Az utóbbi néhány évben a nyugati fejlett országok sorra ismerik fel a mozgáskorlátozottak foglalkoztatásának jelentőségét. Az esélyegyenlőség zászlaján kívül a tényleges haszon is a szemük előtt lebeg. A magyar irodakultúra még nem érzi sajátjának a kérdés megoldását, de halovány kezdeményezések már látszanak kibontakozni.

A magyar lakosság mintegy kétszázötven-háromszáz ezer tagja mozgáskorlátozott, azonban közülük csak igen keveseknek, hozzávetőleg tizenöt-húszezer embernek jut munkahely. Ezt is inkább az úgynevezett támogatott foglalkoztatásnak köszönhetik, az ilyen munkahelyek ugyanis speciálisan a mozgáskorlátozottaknak (és más fogyatékkal élőknek) biztosítanak megélhetési lehetőséget.

Ha a mozgássérültek csak a hazai cégekre támaszkodnának, még ennél is kilátástalanabb helyzetbe kerülnének, hiszen a munkaerőpiac leginkább közönnyel tekint rájuk. Teszi ezt annak ellenére, hogy a foglalkoztatási törvény a magánvállalkozók számára (legalább húsz alkalmazott esetén) minimum öt százalékos foglalkoztatási arányt ír elő a "megváltozott munkaképességű dolgozók" tekintetében. Az ennek be nem tartásáért fizetett büntetés, a rehabilitációs hozzájárulás, amely évről évre növekszik, 2009-ben 177 600 forint. Az itthoni gyakorlat egyelőre inkább az, hogy a munkáltatók kifizetik ezt az összeget, vagy épphogy elérik a szükséges alsó határt.

Vannak üdítő kivételek magán és közszférában egyaránt, leginkább azonban a nagy nemzetközi cégek igyekeznek. Ez nem véletlen, hiszen Európa is határozottan az esélyegyenlőség irányába mutat. Az Európai Bizottság egyik felmérése már 2005-ben kimutatta, hogy a sikeres vállalkozásoknak szüksége van a sokszínűségre, így a mozgáskorlátozottak munkába állítására is.

A jogi szabályozás és a morális kötelezettség betartása mellett külön motiváció a munkaerőhiány csökkentésének lehetősége, a vállalati megítélés javulása és a csekélyebb munkahelyi fluktuáció is. Ezen lehetőségek felismerése itthon még várat magára. Az állam egyelőre főleg különböző díjak ("Befogadó Munkahely", "Az év akadálymentes munkahelye", "Az év akadálymentes épülete") pályáztatásával igyekszik serkenteni a mozgáskorlátozottaknak megfelelő körülmények kialakítását, és ezzel közvetve a foglalkoztatást, azonban ezek a törekvések - a cégek passzivitása miatt - egyelőre nem lépik túl a kirakat-intézkedés kategóriáját.

Hálás munkaerő

Pedig sok esetben a mozgássérültek is képesek teljes értékű munkát végezni. Bernáthné Székely Julianna, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) foglalkoztatási szakértője egy korábbi interjúban (Menedzsment Fórum, 2008. november 12.) elmondta, hogy a call centeres, pénztáros, recepciós, portás, levélbontó munkakörök, illetve az egészségügy, az informatika, a tanácsadás és a nyelvek területe mind hasznát vehetné a mozgássérült munkaerőnek is. "Az átlagnál elkötelezettebbek, megbízhatóbbak, lojálisabbak a céghez." - mondta el a szakértő. Követendő példaként említette Németországot és a skandináv államokat, ahol állami hátránykompenzáció jár a fogyatékkal élőknek, illetve Ausztriát, ahol különleges felmondási védelem jár a fogyatékosoknak.

Magyarországon a cégeket anyagilag is érdekeltté teheti a mozgáskorlátozottak alkalmazása. Egy tavaly módosított EK rendelet értelmében úgynevezett rehabilitációs foglalkoztatásra van lehetőség, melynek keretén belül a foglalkoztatott bérköltségének akár hetvenöt százalékát is visszanyerheti a munkáltató. Ehhez szükség van akkreditációra is, melynek minimum díja ötvenezer forint, a pontos összeget a cég nagyságától és az alkalmazottak számától függően állapítják meg.

Akadálymentes munkakörnyezetet!

Bármilyen munkáról is legyen szó, a foglalkoztatás megoldásának szerves részeként biztosítani kellene az irodai környezet akadálymentesítését. Ezt még nem minden cég veszi tudomásul, de tény, hogy a bejárattól a mosdóig speciális megoldásokra van szükség. Az akadálymentesítés alapeleme a rámpák kiépítése (meredekségük maximálisan öt -nyolc százalék lehet). Ezeket a mozgáskorlátozottak többnyire akkor tudják rendeltetésszerűen használni, ha korlát is van hozzá, kilencvenöt, illetve hetven centiméteres magasságban. A rámpák ára, mérettől és típustól is függően harmincezer forinttól több százezer forintig kúszhat. Épületen belül különösen fontos a mosdók szakszerű kialakítása. Méretük minimum százhatvanötször száznyolcvan centiméteres legyen, de a belméretek a használati módtól is függnek.

Fontos szempont, hogy a mosdóajtóknak kifelé kell nyílniuk és a mosdóban a WC-csészét mindkét oldalán vészjelzővel kell felszerelni. A mosdóban, és egyébként minden helyiségben fontos volna a csúszásmentes burkolat biztosítása is. A lépcsőkön való közlekedést többféleképpen meg lehet könnyíteni. Léteznek az úgynevezett mobil lépcsőnjárók. Ezek elektromos és kézi hajtású kerekesszékkel is használhatóak. Áruk igen borsos, félmillió forinttól felfelé mozog. A lépcsőlift a függőleges lifteket helyettesíti, olyan helyeken, ahova egyébként nem lehetséges lift beszerelése. A lépcsőlift szintén költséges, egymillió forint körüli ártól lehet beszerezni. A széklift hasonló árban és funkcióban is, minimum egymilliós forintos beruházás, de inkább drágább. Ezeknél is többe kerülnek a személyemelők - és felvonók; többmilliós tételek.

Az irodáknak ajánlatos lehet odafigyelni az olyan apróságnak tűnő dolgokra is, mint a megfelelő evőeszközök biztosítása.  Egyes mozgáskorlátozottak számára ugyanis az úgynevezett ergonomikus evőeszközök külön segítséget, biztonságosabb használatot jelentenek, amivel ugyancsak növelni lehet a komfortérzetüket.