Az Esélyegyenlőségi Normakontroll

Az Esélyegyenlőségi Normakontroll alapelvei.
Az Esélyegyenlőségi Normakontroll kötelezi a törvényhozás minden szintjét, hogy a törvények hatályba lépése előtt egy erre a célra alapított testület megvizsgálja a törvényt esélyegyenlőségi szempontból, és vagy határozattal igazolja, hogy a törvény minden szempontból megfelel az esélyegyenlőségi elvárásoknak, vagy határozatában kijelenti, hogy a törvény nem érint esélyegyenlőségi szempontokat, vagy határozatában elutasítja a törvényt, mert nem felel meg az esélyegyenlőségi szempontoknak. Ebből fakadóan az Esélyegyenlőségi Normakontroll előzetes vizsgálat, és a vizsgált törvény hatálybalépésének előfeltétele.

Az Esélyegyenlőségi Normakontroll a törvénykezés minden szintjén kötelező előfeltétele a hatályba lépésnek:
az alapjogok,
a költségvetés,
a törvényhozás,
a rendeletek,
a végrehajtási utasítások,
a határozatok hozatala szintjén.

A Normakontrollt testületek vizsgálják, a vizsgálatuk az általuk elkészített Esélyegyenlőségi Normák alapján történik, melyeket nyilvánosságra hoznak, és a változásokat is közzé teszik folyamatosan.
Az országos törvényeket vizsgáló testület 24 tagú, fogyatékosokból, és más hátrányosan megkülönböztetett csoportok tagjaiból tevődik össze. A testület csak egyhangú határozatot hozhat.
A testület köteles havi rendszerességgel beszámolni az általuk képviselteknek. Ha a képviseltek nem elégedettek a testület őket érintő döntéseivel, a testület bármely tagja azonnal visszahívható.

A helyi önkormányzati szintű törvénykezést ugyanilyen Esélyegyenlőségi Normakontroll alá kell vonni, működési feltételeit az önkormányzatnak kell megteremtenie. A helyi önkormányzatban működő testületek létszáma függ a település létszámától, de minimum három tagból kell állnia, és abban legalább egy fogyatékosnak is kell lenni, feltéve, hogy van ilyen a településen.
A részleteket lehet tovább finomítani, de alapjaiban ez lenne a működési mechanizmusa az Esélyegyenlőségi Normakontrollnak.

Az Esélyegyenlőségi Normakontroll célja, funkciója
Az Esélyegyenlőségi Normakontroll célja, hogy megakadályozza a törvényhozást esélyegyenlőség ellenes törvények létrehozásában. Ezek az esélyegyenlőség ellenes törvények eddig mindig újratermelték a fogyatékosok problémáit. Ha véletlenül egy gondunkat óriási erőfeszítéssel sikerült megoldanunk, azonnal keletkezett helyette három. Vagy a hatalom arroganciájából született, mert nem átallottunk valamiért szót emelni, netán még hangosak is voltunk, vagy úgy születtek, hogy elsőként azokon akartak pénzt spórolni, akik nem rendelkeznek semmilyen érdekérvényesítéssel, és könnyű prédának bizonyulnak a költségvetési érdekharcban, vagy a legújabb divat szerint a „csakazértis” törvénykezés, a mindenáron történő pénzbehajtás, a közpénzek kezelésének totális erkölcstelenné válása bizonyult napi gyakorlatnak. Ezen hatalmi törekvésnek leginkább béketűrőnek számító áldozatai a fogyatékosok lettek. 

Az Esélyegyenlőségi Normakontroll funkciója, hogy az esélyegyenlőség felé terelje az országot, mely elvekben és ígéretekben még a törvények szintjén is néha óriási sebességgel halad efelé, a gyakorlatban, a valóságban, a mindennapokban viszont ugyan ilyen sebességgel halad az ellenkező irányba. A legnagyobb jóakarat is, mire végighalad a megvalósulás folyamatán, a legszégyenteljesebb gaztetté válik, a legalapvetőbb emberi jogainkat kérdőjelezik meg nap mint nap, nagyon rosszemlékű történelmi eseményeket idéző módon valósítja meg a „jó szándék” a mindenapjainkat megmérgező gaztetteit. Néhány törvényünket olvasva a genocídium és a fasizmus szavak tolakodnak elő országunk és a harmadik évezred szégyenére.

Az Esélyegyenlőségi Normakontroll megvalósítása
Az Esélyegyenlőségi Normakontrollt önszántából bizonyosan nem támogatja a törvényhozás, hiszen alaposan csorbítja a törvénykezéssel megszerezhető hatalmat. Törvényes módszer nincsen a kikényszerítésére sem, hiszen alaposan körül van bástyázva minden, hogy a törvényhozás saját jól felfogott érdekében a megszerzett hatalmat mindenféleképp megtartsa, így népszavazásra sem alkalmas, hiszen költségvetést  érintő tárgyban nem írható ki népszavazás.

„(5) Nem lehet országos népszavazást tartani:
a) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról,
b) hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról,
c) az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről,
d) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről,
e) az Országgyűlés feloszlásáról,
f) a Kormány programjáról,
g) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről,
h) a Magyar Honvédség külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról,
i) a helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatásáról,
j) a közkegyelem gyakorlásáról.”
(Alkotmány 28/A. § (5) bek.)

A megvalósítás
A megvalósítás egyetlen módja hogy mi magunk megvalósítjuk ezt a testületet, és nyilvánosságra hozzuk döntéseiket.  Propagandát fejtünk ki, bebizonyítjuk hogy az Esélyegyenlőség csak ezzel a módszerrel érhető el, felhasználunk minden eddig ellenünk és az Esélyegyenlőség ellen hozott törvényt, bebizonyítjuk azok törvénytelenségét, mivel mindegyik alapjogot sért, és azt is be kell bizonyítani, hogy ezt nem bízhatjuk másra, mert ez mindig minden esetben az esélyegyenlőség bukásához vezetett, minden esetben, még a legjobb szándékkal is csak ártottak nekünk és az esélyegyenlőségnek.

Lobbi tevékenységünknek nemzetközivé kell válni, mert nagymértékben függ országunk a nemzetközi megítéléstől, ehhez felhasználunk minden megszerezhető támogatót, pl. Amnesti International, vagy az EU szervei , politikusai, felhasználunk minden nemzetközi törvényt, pl. az
Emberi Jogok Nyilatkozata, az EU-s törvények, és direktívák, az országunk által vállalt kötelességek, amelyek jó része már a csatlakozásunknak is feltétele volt. Mindehhez fel kell használnunk a magyar. és a nemzetközi sajtót. Ily módon bebizonyítva hogy az Esélyegyenlőség ügye a legjobb kezekben akkor van, ha saját kezünkben van, a nagy nyomásnak talán enged a politika szövete, főleg ha nem is hagyunk más választási lehetőséget számukra.

Ez a feladat az egyik legfontosabb, amiért a MÖÖÉÉF nevű mozgássérült fórum létre jött, kifejezi eltökélt akaratunkat az Esélyegyenlőség kompromisszumoktól mentes kivívására, e feladatra vagy talál valóban elkötelezett partnereket, vagy véghez viszi saját erejéből. Egyik esetben az összefogás ereje többszörözi meg az esélyeinket, ennek hiányában pedig az elkeseredettségünk, és az összefogás hiányának ténye sokszorozza meg eltökéltségünket, hogy addig küzdünk igazunkért, míg az esélyegyenlőségi csata a mi győzelmünkkel véget nem ér.

Az esélyegyenlőség fogalmával kapcsolatos teendők
Első teendő az esélyegyenlőség fogalmát ki kell ragadni a szociális fogalomkőrből, a politikusok által szőtt csapdából, és megalapozni vele a küzdelem „ideológiáját”.
Az esélyegyenlőség új fogalom-meghatározása, ki kell elégítse az összes fogyatékos esélyegyenlőségi igényét, és meg kell felelnie annak hogy alapjául szolgáljon az Esélyegyenlőséi Normakontrollnak.

A Normakontroll bevezetése
Ezután kezdjük el a Normakontroll Gyakorlatát bevezetni. Minden minket érintő törvényhez elkészítjük és közzé is tesszük annak Esélyegyenlőségi Normakontrollját.
Médiákban , fórumokon, mindenhol igyekszünk befolyást szerezni az ügynek, hogy ha az Esélyegyenlőségi Normakontroll testülete hallatja hangját arra mindenki odafigyeljen. közben folyamatosan szélesítjük nemzetközivé a folyamatot, érveinkkel nem védekezünk, hanem támadunk mindent, ami ellene van az ügyünknek. Minden eszközt felhasználunk, amit eddig ellenünk használtak fel. Majd mi is a végletekig feszítjük a húrt, ahogyan azt velünk teszik ma, és addig folytatjuk, amíg célt nem érünk, és ki nem ragadjuk sorsunkat mások kezéből.

Az Esélyegyenlőségi Normakontroll tekintélye
Az Esélyegyenlőségi Normakontroll semmilyen formában nem tűr kompromisszumot, mert abban a pillanatban  elveszti egész létjogosultságát, és olyan semmire se jó sóhivatallá válik amit egy mozdulattal lesöpörnek politikusaink. Csak a törvénykezés feletti megkérdőjelezhetetlen vétó jog biztosítja azt, hogy változást, pozitív változást érjünk el az esélyegyenlőség ügyében.
Az olyan semmitmondó jogok mint egyetértési, tanácskozási, véleményezési, javaslattételi jog, mind megbukott, ezekre a jogokra csak a népi bölcsesség parasztvakítás szava illik.

Eme jogokból még soha semmi pozitív dolog nem sült ki, mert ha valamit el is értünk, azonnal másik helyen kiegyenlítették egy még nagyobb aljassággal a számlát, nem mellőzve a politika arroganciáját, és a majd én megmutatom nektek mibe dumáljatok bele típusú attitűdöt.
Végül is kvázi ez vezetett az Esélyegyenlőségi Normakontroll bevezetésének szükségszerűségéhez.  

Cselekvési program, és a taktika
Az Esélyegyenlőségi Normakontroll ügyéhez a MÖÖÉÉF vállalja hogy kialakítja a cselekvési programot, és a taktikát, végrehajtásra partnereket keres, vagy ha nem talál önmaga hajtja végre.

Cselekvési programjában viszont csak a partnerséget őszintén, teljesen felvállaló partnerei érdekeit veszi figyelembe, előfordulhat hogy taktikai okok miatt a Partnerséget nem , vagy csupán névlegesen felvállalók taktikai szempontok miatt egyes esetekben opozicioba kerülnek a MÖÖÉÉF-el. Ilyen esetekben nem áll módunkban mások érdekeit figyelembe venni.

A partnerséget teljes egészében és feltétel nélkül felvállalók élvezik a MÖÖÉÉF teljes támogatását is, amit viszonzásképp a MÖÖÉÉF is elvár.
Jelen tájékoztatásunk a MŐŐÉÉF teljes tagsága egyetértésével készült és így tárjuk jövendő partnereink elé.

A MÖÖÉÉF nevében előterjeszti
Szücs Sándor Győző