Mi az a MÖÖÉÉF

Megalakult a MÖÖÉÉF, a Mozgássérültek Öntevékeny Önszerveződő Érdekvédelmi Érdekérvényesítő Fóruma.

Bárki, aki minket szavaival illet, csak teljes nevén illessen, hogy minél többször elhangozzanak a nevünkben található fontos üzenettel bíró szavak. Mi magunk közt illethetjük röviden, Fórumnak. A Fórum azért jött létre, hogy végre radikális eszközökkel kikényszerítsük Magyarországon a soha nem létezett esélyegyenlőséget, mert erre a feladatra senki nem vállalkozik rajtunk kívül.

A súlyos helyzet ellenére a mozgássérültek öntevékenyen igyekeztek maguknak például sportolási lehetőséget teremteni, vagy épp a híres Gördülő tánccsoportot tudom a sok más mellett megemlíteni. Az akadálymentesítés törvényi határideje jó pár éve letelt, minden zokszó nélkül kitolták újabb 10 évre, soha senkit el nem ítéltek azért, mert nem tartotta be az akadálymentesítési törvényt. Bezzeg a sorstársakat folyton bűnözőnek tekintik, akik a különböző, mára teljesen elértéktelenedett támogatásokkal visszaélnek, és ezért újabb szigorítások szükségesek.

Ezek évente újra és újra előjönnek. A ránk fordított összeget a költségvetés minden évben megfelezte, és a megmaradt felet új néven újraosztotta, úgy hogy abból a rászorulók felét, de volt hogy túlbuzgóságukban 100 %-át kizárták. Mára betelt a pohár, mi nem mehetünk tüntetni, mert egy két elérzékenyült embert tudunk csak megríkatni, érdekérvényesítő ereje ma már nincs egy tüntetésnek, amikor még volt, kézzel lábbal tiltakoztak ellene, és mire mégis tüntettünk, már semmi haszna nem volt, hiszen az a helyzet amikor ez aktuális lett volna gyorsvonati sebességgel zúgott el mellettünk amit nevezhetünk történelemnek is. Most magunkra hagyatva, a magunk kezébe vesszük ügyeinket , nem kérünk senkitől tanácsot,mi tudjuk hogy hol fáj, miben szenvedünk szűkösséget, és cselekedni gyorsan, és hatásosan fogunk. Oly sok évet töltöttünk a négy fal között, hogy veszíteni valónk nincsen. Megaláztak minket, kifosztottak, elvették a legalapvetőbb emberi jogainkat, állami törvények diszkriminálnak minket, és most e diszkriminációt készülnek EU-s pénzből finanszírozva tovább fokozni. Az élet minden területén „megkülönböztetett” bánásmódban van részünk, segédeszközeinket tagadják meg tőlünk ha nem vagyunk szimpatikusak, a kórházakban nagyon hamar nemkívánatosak vagyunk, és ápolás híján szepszist kapunk, és a vége gyakran halál, gyermekkori mozgássérült cimborámat koldusként látom viszont amint kerekesszékével az autók közt kockáztatja életét alamizsnáért. Télen az emberek megijednek pár centi hótól, megáll az élet, nekünk meg az ügyintézés se megy, hiszen a lépcső áthághatatlan akadály amiből egyre többet építenek. Törvényeink megszabják bekorlátozzák életszínvonalunkat, erősen korlátozzák azt is hogy dolgozzunk, ha dolgozunk adminisztratív akadályokba ütközünk, bekorlátozzák mennyit kereshetünk, ugyan annyi közterhet fizetünk mint mindenki, de a jogaink mégsem ugyan azok, nesze neked esélyegyenlőség. Gettósítanak minket, nem mutatunk jól az utcákon, hát minden eszközzel igyekeznek kiszorítani minket.

Az évtizedek óta elmulasztott akadálymentesítés miatt a mozgássérültek a legalacsonyabban képzettek, a nekünk szánt képzések értéktelenek, egyedüli céljuk a támogatások elnyerése, a pályázott EU-s pénzek lenyúlása. A meghirdetett 340 órás angol nyelvtanfolyamból alig 120 óra lett, és azt mondták örüljünk annak amit kapunk.

Hasonlóan jártak azok is akik ECDL tanfolyamra kaptak kedvet, ebből először OKJ-s képzés lett, mire vége lett minden papír nélkül, és olyan minőségben oktatták a számítástechnikát, hogy a résztvevők zöme többet tudott mint az oktató. Sok, nagyon sok hasonló példa sorolható, amikor a mozgássérültekből sokan jól megélnek, lassan úgy tartják őket mint a baromfi udvar lakóit, addig kellenek csak amíg hasznot lehet kinyerni.

Belőlünk élnek a segédeszköz gyártók, az orvosok akik a folytonos szigorítások miatt újra és újra megalázó procedúrával kiderítik kinőtt e egy két hiányzó végtagunk, aztán határozatot hoznak, és volt rá példa hogy azt kaptuk a határozatban hogy a törvény szerint nem vagyunk mozgássérültek.

Ez volt az elhíresült Fogyatékossági Támogatás, amit olyan szigorúra szabtak hogy senki nem fért bele. S ez is olyan félrevezető volt, azért hogy valaki megkapja le kellett mondania annyi más támogatásról, hogy anyagilag majdnem ugyan ott volt. Ez az a módszer, hogy egyik kezünkkel adunk, ezt reklámozzuk, a másikkal elveszünk.

Amikor önkezünkbe vesszük sorsunkat, kemény hangot ütünk meg, amit sok sorstársunk nehezen visel el, hiszen a négy fal között hozzászokott a csendhez, a békességhez, és a jámborsághoz, senki nincs ahhoz szokva hogy kiálljon magáért, néha elsírjuk panaszainkat egymásnak ha betelt egy pohár, de mivel legtöbbünk rászorul mások segítségére, hozzászoktunk hogy mindent le kell nyelni, mert holnap kit kérek meg hozzon kenyeret?

Megértéssel, és sok türelemmel kell viszonyulni ehhez, nem is viszonyulni, hanem bele, és átérezni, nem jó ha türelmetlenségünk miatt sorstársaink közt romlik a közhangulat irányunkban.

A Fórum eszközei a nyilvánosság, a média. Jelen cikk is része egy pályázatnak, és nem a nyerés a cél, hanem az hogy Nemzetközi visszhangra tegyünk szert. Következő cikkünk egyenesen az EU-t célozza meg mondanivalójával, felhívunk minden EU-s szervezetet, minden EU-s ország minden médiáját, álljanak mellénk emberi jogaink helyreállításáért folytatott harcunkban, és felhívásunknak megfelelően kényszerítsék ki jogainkat.

Felkérjük őket hogy rajtunk kívül semmilyen meggyőző kimutatás, szólam, beszéd, nem értelmezhető megoldásként, a Fórum hivatott elfogadni , vagy elutasítani teljesültek-e EMBERJOGI követeléseink.

MÖÖÉÉF, a Mozgássérültek Öntevékeny Önszerveződő Érdekvédelmi Érdekérvényesítő Fóruma.